3. rész

Liam Payne

Louis próbálta ellökni a srácot magától, de az nem hagyta magát... végül mégis sikerült Louisnak és elrohant Adam pedig utána.

-Tommo, nem menekülsz!-kiáltott Louis után a srác. Louis még gyorsabban futni kezdett, erre a srác is.

-Adam!-hallottuk meg Eleanor hangját.

-Jajj, Drágám olyan régen láttalak!-mosolyodott el Adam.

-Ne Drágámozz! Mi a fenét keresel itt?!-idegeskedett El.

-TommoCicát...-kuncogott Adam, majd ismét futni kezdett Tommo irányába és El követte őt, ahogy mi is. Mikor az udvarra értünk pont elkapta a srác Louist és leterítette a földre.

Louis Tomlinson

-TommoCica...-simított végig combomon Adam, mire a könnyeim még jobban folyni kezdtek.

-Adam, könyörgöm, hagyj békén!-suttogtam, mivel már hang nem jött ki a számon. Hirtelen kapott fel az ölébe Adam, majd elrohant velem.-Kérlek, engedj el...

-TommoCica, most hazamegyünk...-mosolygott rám Adam.

-Kérlek!-hallottam meg saját remegő hangom, mire ő rám pillantott.-Kérlek, engedj el!

-Lou!-hallottam meg a srácok hangját és Elét. Ne! Nem akarom, hogy bántsa őket... túl kedvesek voltak velem.

-TommoCica, bemutatkozunk nekik!-mosolygott Adam, majd ledobott a földre és megütött. Már megszoktam... mindegy, innen úgyis el kell majd mennem ezek után.

Harry Styles

Louis a földön landolt és Adam vagy ki ütni kezdte, de ő nem is védte magát csak tűrte.

-Lou!-rohantak a csajok az említett felé.

-Adam, könyörgöm fejezd be!-sipította Lana.

-Menjetek innen ribancok!-kiáltotta Adam, de addigra odaértünk és megütöttem.-Jajj, Tommo már be is pasiztál?

-Ad...-kezdte Louis, de belerúgott. Louis csak ült és a könnyek folytak az arcán a vérrel együtt. Hirtelen éreztem, hogy megtántorodok egy hatalmas ütéstől és elesek. Épp belém akart rúgni Adam, de Louis elkapta a lábát és kirántotta alóla, majd felpattant és sántikálva rohanni kezdett.

-Tommo!-kiáltotta el magát Adam, de az említett csak futott előle.-Ezért kemény leszek!

-HAGYJ MÁR BÉKÉN!-kiáltotta Louis, mire Adam utolérte és nekinyomta a kerítésnek.-ADAM, KÖNYÖRGÖM HAGYJ BÉKÉN!

-Tommo... megmondtam, hogy csak én szakíthatok veled...-mosolyodott el Adam.

-Szerinted az nem szakítás, ha az orrom előtt kapsz le egy srácot?-pillantott könnyes szemekkel félre Louis.

-TommoCica... majd miután megdugtalak utána szakítunk, szóval gyere!-kapta el Louis kezét Adam.

-Adam, kérlek!-gördültek végig könnyek a szemében Louisnak.

-Tommo kuss és be a kocsiba!-kiáltott rá Adam, Lou csak engedelmesen megindult, majd visszafordult és Adamre pillantott.

-Azt ugye tudod, hogy megint nem lesz ebből semmi.-pillantott Louis sírva Adam szemébe.

-Kicsi Tommo bármi is lesz most már nem úszod meg!-csúsztatta a kezét Louis fenekére.

-Dögölj meg!-pofozta fel Louis Adamet, majd visszarohant a koliba.

-Adam, ez egy egyértelmű szakítás volt!-mosolygott El.

-Tudod, Drágám... nem védheted meg ezt a kurvát, ha egyszer ő meleg...-mosolyodott el Adam.-Ha nem én, hát valamelyik azokból dugja meg...

-Az biztos, hogy az enyém... szóval menj a picsába!-kiáltottam Adamre, aki csak megrántotta a vállát.

-Sok sikert... TommoCica nem adja magát könnyen.

-Adam takarodj!-kiáltottak rá a lányok, majd mindenki megindult a koliba. Niall a kulccsal kinyitotta az ajtót, ahol Louist nem láttuk sehol, csak halk szipogást hallottunk. Ekkor beljebb lépdeltünk és megláttuk a sarokban gubózódó Louist. Eleanor rögtön rohant és magához ölelte Louist, akiből kitört a keserves sírás.

-El, én nekem mennem kell!-szipogott Louis, majd felpattant és pakolni kezdett.

-Muszáj mindig elmenekülnöd?-kérdezte El, mire Louis a könnyes szemeit ráemelte.

-Ha Adam megtalált pár hónap és ő is "meglátogat"...-motyogta, majd tovább pakolt, de hirtelen megszédült és nekem ütközött.-Bocsánat.

Láttam a szeme tompa csillogását, a zavartságát a könnyektől, de nem volt erőm mást tenni csak magamhoz ölelni.

-Könyörgöm, maradj!-hallottam meg saját hangomat.-Ha nem vagy a közelemben nem tudlak megvédeni!
-Egy szóval sem kértem, hogy védj meg...-hallottam meg Louis hangját, de azért vissza ölelt engem. Hirtelen enyhült a szorítása és már nem tartotta magát. Kicsit távolabb engedtem magamtól, de még tartottam... szemei csukva voltak, arca sápadt volt, szája cserepes.
-Louis, jól vagy?-kérdeztem, de nem válaszolt.